Irinél olvastam...gondoltam beszállok a játékba:)
Bár eddig még nem gondolkoztam ezen, sok hős van a Bibliában és én mindegyiket csodálom, mindtől van mit tanulni, de most mégis Dávid jut először eszembe...
Már gyermekként, nagy hős volt a szememben...hát hogyne, mikor kis pásztorgyerekként legyőzi az óriást:) de ahogy nőttem és egyre több "óriás-ellenséggel" találtam magam szembe, úgy egyre többször visszacsengett bennem: "én a seregek Urának nevében megyek ellened"...
Aztán azt is jobban megértettem az évek múlásával, hogy bár "Isten szíve szerint való" ember volt, mégis csak egy esendő, gyarló, bűnös ember ő is, akit az ördög be tudott csapni...ugyanakkor "hősiesen" beismerte és megbánta bűnét így kegyelmet nyert Istentől...
Van úgy, hogy szégyelem és utálom magam a bűneim miatt, nagyon nyomorultan érzem magam...és ooolyan jó olyankor a zsoltáríró szavaival együtt jönni az Úr elé:" tiszta szívet teremts bennem, Istenem,...ne vess el orcád elől...támogass az engedelmesség lelkével..."
majd pedig szívből énekelni: "áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről...aki megbocsátja minden bűnödet...megújul ifjuságod, mint a sasé..."
Számomra a Bibliában talán a Zsoltárok könyve a legszebb, és talán azért is tetszik nekem mert nem csak a Dávid harcaiba, győzelmeibe,vívódásaiba, örömeibe, kudarcaiba , megújulásaiba...ad betekintést, de úgy érzem sokszor hogy az én szívem állapotáról ír...az én problémáimra találok választ, biztatást, újulást...most pedig, hogy újra erről elmélkedtem, azt juttatta eszembe, hogy még többet imádjam és dicsérjem Őt-a legnagyobb HŐST-AKI által nem csak Dávid és a többi HIT-Hősök lehetnek példaképek előttünk, hanem mi is lehetünk kis "hősök" a magunk helyén...
Adja az Úr, hogy így legyen:)
